MEGHÍVÓ 2019. június 4.

BUDA VÁRÁNAK BEVÉTELE 1849. MÁJUS 21.

Magyar zászló lobogott 1849. május 21-én a budai vár foká

A szabadságharc 170 évvel ezelőtti dicsőséges tavaszi győzelmi sorozata, - Gyöngyös, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Léva, Nagysalló, - Komáromnál fejeződött be. A honvédsereg teljesen felszámolta a Komárom körüli ostromzárat majd az embert próbáló komáromi-szőnyi csata győzelmével 1849. április 26-án véget ért a tavaszi diadalmenet. A komáromi-szőnyi csatát az (első komáromi csatát), Kossuth Lajos kormányzó és Görgei(y) Artúr altábornagy - fővezér,  a szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte, amelyről megállapították, hogy a hosszú küzdelemmel a honvédek és a hadvezetés a kitűzött célt elérte. Ez a csata döntötte el a magyar szabadságharc további sorsát.

Az első komáromi csata után a habsburgi katonai vezetés gyors döntését követően a folyamatos katonai kudarcok hatására kiürítette Pest-Budát, hátrahagyva egy erős várvédő helyőrséget Buda várában, majd a teljes hadserege visszavonult a magyar királyság nyugati határára. 

 A szabadságharcosok részéről a kérdés az volt, hogy merre tovább?  Miután Kossuth Lajos kormányzó politikai okokból azt a nézetet vallotta, hogy a legfontosabb Buda várának visszafoglalása, a haditanács döntését és a kormányzó kívánságát Görgei is elfogadta. A politikai okokon kívül Görgei teljes tudatában volt annak, hogy a komáromi csata után a Bécs felé hátráló Habsburg csapatokat a lőszerkészlet elfogyasztása és a honvédsereg felszerelésének hiánya miatt kockázatos lett volna üldözni. A másik nyomós ok az volt, hogy az egyetlen álladó Pest-Buda közötti híd a Habsburg csapatok ellenőrzése alatt állt, ezzel teljesen korlátozták az Alföld felöli nagyon is szükséges utánpótlást.

Ennek a döntésnek az értelmében a Komárom környékén befejezett hadműveleteket követően a komáromi vár (ma Észak-Komárom, Újvár és Öregvár) helyőrségén kívül a honvédsereg elindult Buda vára alá. A közel tíz nap szükséges volt a honvédek pihentetésére, a létszámok és a hadianyag feltöltésére. Még egy negatív hír eljutott a honvéd vezérkarhoz, miszerint rövidesen számítani lehet az orosz megszálló csapatok beözönlésére a Magyar Szent Korona Országainak területére.

Görgei, mint fővezér Buda bevételét május 4-től vakmerően és lendületesen tervezte befejezni. Véleménye szerint a vár visszafoglalását, ha megfelelő ostromlövegek állnak rendelkezésére, akár nyolc nap alatt is el lehet végezni. A titkos jelentésekből arra következtetett, hogy a csekélyebb számú osztrák védők mellett (a kényszersorozott) olasz katonák nem nagy harci kedvet árulnak el a vár védelmében.

Görgei Artúr, mint a Buda várának ostromát vezénylő főparancsnok egy ellenséges hadifogollyal felszólító üzenetet küldött a várba Hentzi Art(h)ur (szül; Debrecen, 1785. október 26.)  tábornoknak;

„Tábornok! Buda a magyar seregek által körül van zárolva s ezek csak parancsra várnak, hogy a várat azzal az eréllyel támadják meg, melyet csak a nemzetnek kényszerített élet-halálharca képes minden egyes katonába önteni. Önnek feladata: Budát hosszabb ideig védeni, vesztve van. Fogadja el az ajánlatomat, melyet emberségből teszek Önnek. Adja meg magát. A feltételek a következők: Becsületes hadifogság, a tisztek fegyverrel, a legénységé fegyver nélkül. Ön Buda úgynevezett várának parancsnoka; de Ön egyszersmind atya és született magyar; gondolja meg mit tesz! Én a haza nevében, az emberiség nevében szólítom fel és feleletét legkésőbb ma 3 óráig elvárom.”

A fenyegető válaszra a magyar hadvezér azonnal cselekedett.

Görgei kiváló hadvezetését dicséri Buda várának 1849. május 21-iki óriási rohammal történt bevétele és elfoglalása.

A budai vár ostrománál, a honvédhaderő kötelékében kiemelkedően harcoltak a Komárom-vidéki, Pest-Buda környéki német honvédek, a bécsi légió, a lengyel légió, a német légió és az olasz légió szabadságharcunkban küzdő hős katonái.

A budai vár bevételénél történt gyönyörű fegyvertény köszönhető a  dicsőséges  magyar honvédeknek, magyar huszároknak, a magyar és nem magyar hadtest-és hadosztályparancsnokoknak, Görgey Artúr fővezér, altábornagynak, Aulich Lajos vezérőrnagynak,  Knezić Károly vezérőrnagynak, Nagysándor József vezérőrnagynak, Kmety György vezérőrnagynak, Asbóth Sándor alezredesnek (később az Egyesült Államokban dandártábornok)  és még sok-sok, a magyar függetlenségért és szabadságért küzdő életüket és vérüket feláldozó hősnek.

A magyar győzelmet hirdető, nemzeti lobogók alatt elesett és elhunyt magyar és nem magyar honvédek, először a budai Tabán temetőbe kerültek. 1885 után a hősök földi maradványai átkerültek az egykori Németvölgyi temetőbe – ma a XII. kerületi Gesztenyés kert. A jelenleg is álló katonai emlékmű alatt jelenleg is 133 hős honvéd nyugszik és alussza örök álmát. Nyugodjanak békében!

Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratot a budai vár ostroma és május 21-i elfoglalása koronázta meg és arany betűkkel írta be a nagy-nagy dicsőséget történelmünk aranykönyvébe.

2019. május 19.

Dr. Galla János                                                                                                       

M E G H Í V Ó 2019. május 21.

M E G H Í V Ó 2019. május 21.

M E G H Í V Ó

Szeretettel várjuk a Felnőtt, Ifjúsági- és

Családközösségeket, Önt, Barátait és Ismerőseit

a Hegyvidéki Trianon harangja Társaság estjére

VENDÉGEINK

Prof. Dr. HORVÁTH ATTILA

alkotmánybíró, egyetemi tanár

Az áprilisi törvényektől

 Buda várának bevételéig

/filmvetítés/

BATÁR ZSOLT BOTOND

 történész 

Trianon történelmi tévedése

-      előadás és könyvbemutató -

DÓSA ISTVÁN

ny. hiv. honvédtiszt

"Él nemzet e hazán" 

19:30 - GALÉRIA KIÁLLÍTÁS

Képek, levelezőlapok, bélyegek 1914-1920.

-----------------------

A rendezvény szerkesztője

Dr. GALLA JÁNOS

Helyszín:

Kulturális Szalon

Tamási Áron terem  

Bp. XII. ker. Törpe u. 2. I. emelet

Időpont:

2019. MÁJUS 21. /kedd/ 18 óra

A változtatás jogát fenntartjuk!