2024. március 27., szerda

 


ISTEN ÉLTESSEN KIS HERCEG

Talán így köszöntötték születése pillanatában szülei – Zrínyi Ilona hercegnő-fejedelemasszony és I. Rákóczi Ferenc fejedelem – fiúgyermeküket.  

Herceg II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én a Rákóczi hercegségben a híres Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől „egy nyíllövésnyire” Borsiban született. Vallomásában így ír erről a várkastélyról, ahonnét üstökösként indul el élete – nemzeti történelmünk legfényesebb csillaga –, hogy a későbbi Magyarországnak és a világnak ragyogjon önfeláldozó hazaszeretete:

 „Te istállóban születtél, én meg palotában…
Szüleid szegények az enyémek fejedelmek.”
„…a mi házunk, Borsi kastélyában vezettél be
 ezen nyomorúságos életbe.”

Milyen ősöktől származott a Nagy Magyar Szabadságharc vezére és legkiválóbb egyénisége? A Rákócziak régi, Árpád-kori nemesi magyar család. Az ükapa, I. Rákóczi Zsigmond, Erdély fejedelme. II. Rákóczi Ferenc dédszülei: I.Rákóczi György fejedelem és a kultúrát, tudományt támogató nagyszerű Lórántffy Zsuzsanna. Nagyapja, II. Rákóczi György, megütközött a törökökkel, a budai pasa hadával, de a harcban halálosan megsebesült. Nagyanyja a lengyel-magyar származású Báthory Zsófia fejedelemasszony volt. Édesapja I. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki megmenekült a kivégzéstől, de alig élte túl a fia születését.

A másik kiváló ág a Zrínyi család. Híres felmenője volt gróf Zrínyi Miklós, Szigetvár hős védője. A nagyapát, a nagy törökverő gróf Zrínyi Péter horvát bánt és a nagyanya bátyját, gróf Frangepán Ferencet lefejeztette 1671-ben Bécsújhelyen Habsburg I. Lipót császár. Gróf Zrínyi Péterné, gróf Frangepán Anna Katalin is Habsburg börtönbe került, ahol megőrült és meghalt. A leghíresebb családtag gróf Zrínyi Miklós politikus, költő és hadvezér egy „birodalmi” vadkannak esett áldozatul.

Édesanyja testvérét, Zrínyi János grófot húsz év börtönre ítélték a Habsburgok, ahol 1703 őszén elhunyt. Zrínyi Ilona hercegnő, Munkács várának hős védője, csodálatos asszonyként vívta „Dávid és Góliát” küzdelmét, ellenállva a Habsburg megszállók támadásainak.

Munkács dicsőséges védelme során a Rákóczi-gyerekek a következő verssel köszöntötték édesanyjukat a névnapján: „Rabság bilincseit kerülő magyarság, Munkács várába szorult a szabadság.” Miután elárulták a hős védőt, a császár Bécsbe hurcoltatta Zrínyi Ilona fejedelemasszonyt, akitől örökre elszakították kisgyermekeit. „Ferkó” 1688. március 27-én, tizenkettedik születésnapján fogolyként került Bécsbe.

15 ÉVVEL KÉSŐBB: 1703-ban II. Rákóczi Ferenc Brezán várából kiáltványban szólítja harcba Magyarország minden lakosát és ekkor adományozza a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a Hazáért és Szabadságért) feliratú selyemzászlót. 1703. június 16-án, mindössze 27 évesen lépte át (jelképesen) a mai Kárpátalja legkeletibb átjárójánál, a Vereckei-hágónál a Rákóczi hercegség s egyben a magyar határt. Ezzel a népi kezdeményezésű felkeléssel megkezdődött a nyolc évig tartó Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc.

Sajnos édesanyja nem érhette meg, amikor szeretett fia, a Szabadság Csillaga 1703 június 16-án a Rákóczi hercegség területére, szabad magyar földre lépett. A Nagyságos Fejedelem nagy szeretettel emlékezett édesanyja, Zrínyi Ilona belé nevelt hitére, elveire és a hazát szerető gondolataira. Nem feledte, lelke mélyén megőrizte mindazokat.

 

II. Rákóczi Ferenc NAGYPÉNTEKEN 1735. április 8-án Rodostóban hunyt el.