2024. október 7., hétfő
2024. szeptember 11., szerda
2024. június 11., kedd
2024. június 9., vasárnap
2024. május 19., vasárnap
2024. május 14., kedd
2024. április 2., kedd
2024. március 27., szerda
ISTEN ÉLTESSEN KIS HERCEG
Talán így
köszöntötték születése pillanatában szülei – Zrínyi Ilona
hercegnő-fejedelemasszony és I. Rákóczi Ferenc fejedelem – fiúgyermeküket.
Herceg II. Rákóczi Ferenc 1676. március
27-én a Rákóczi hercegségben a híres Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől „egy
nyíllövésnyire” Borsiban született. Vallomásában így ír erről a várkastélyról,
ahonnét üstökösként indul el élete – nemzeti történelmünk legfényesebb csillaga
–, hogy a későbbi Magyarországnak és a világnak ragyogjon önfeláldozó
hazaszeretete:
„Te istállóban születtél, én meg palotában…
Szüleid szegények az enyémek fejedelmek.”
„…a mi házunk, Borsi kastélyában vezettél be
ezen nyomorúságos életbe.”
Milyen ősöktől származott a Nagy Magyar Szabadságharc vezére
és legkiválóbb egyénisége? A Rákócziak régi, Árpád-kori nemesi magyar család.
Az ükapa, I. Rákóczi Zsigmond, Erdély fejedelme. II. Rákóczi Ferenc dédszülei:
I.Rákóczi György fejedelem és a kultúrát, tudományt támogató nagyszerű
Lórántffy Zsuzsanna. Nagyapja, II. Rákóczi György, megütközött a törökökkel, a
budai pasa hadával, de a harcban halálosan megsebesült. Nagyanyja a
lengyel-magyar származású Báthory Zsófia fejedelemasszony volt. Édesapja I. Rákóczi
Ferenc fejedelem, aki megmenekült a kivégzéstől, de alig élte túl a fia
születését.
A másik kiváló ág a Zrínyi család. Híres felmenője volt gróf
Zrínyi Miklós, Szigetvár hős védője. A nagyapát, a nagy törökverő gróf Zrínyi
Péter horvát bánt és a nagyanya bátyját, gróf Frangepán Ferencet lefejeztette
1671-ben Bécsújhelyen Habsburg I. Lipót császár. Gróf Zrínyi Péterné, gróf
Frangepán Anna Katalin is Habsburg börtönbe került, ahol megőrült és meghalt. A
leghíresebb családtag gróf Zrínyi Miklós politikus, költő és hadvezér egy
„birodalmi” vadkannak esett áldozatul.
Édesanyja testvérét, Zrínyi János grófot húsz év börtönre
ítélték a Habsburgok, ahol 1703 őszén elhunyt. Zrínyi Ilona hercegnő, Munkács
várának hős védője, csodálatos asszonyként vívta „Dávid és Góliát” küzdelmét,
ellenállva a Habsburg megszállók támadásainak.
Munkács dicsőséges védelme során a Rákóczi-gyerekek a
következő verssel köszöntötték édesanyjukat a névnapján: „Rabság
bilincseit kerülő magyarság, Munkács várába szorult a szabadság.” Miután elárulták a hős védőt, a császár Bécsbe hurcoltatta
Zrínyi Ilona fejedelemasszonyt, akitől örökre elszakították
kisgyermekeit. „Ferkó” 1688. március 27-én, tizenkettedik születésnapján
fogolyként került Bécsbe.
15 ÉVVEL KÉSŐBB: 1703-ban II. Rákóczi Ferenc Brezán várából
kiáltványban szólítja harcba Magyarország minden lakosát és ekkor adományozza a
„Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a Hazáért és Szabadságért) feliratú
selyemzászlót. 1703. június 16-án, mindössze 27 évesen lépte át (jelképesen) a
mai Kárpátalja legkeletibb átjárójánál, a Vereckei-hágónál a Rákóczi hercegség
s egyben a magyar határt. Ezzel a népi kezdeményezésű felkeléssel megkezdődött
a nyolc évig tartó Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc.
Sajnos édesanyja nem érhette meg, amikor szeretett fia, a
Szabadság Csillaga 1703 június 16-án a Rákóczi hercegség területére, szabad
magyar földre lépett. A Nagyságos Fejedelem nagy szeretettel emlékezett
édesanyja, Zrínyi Ilona belé nevelt hitére, elveire és a hazát szerető
gondolataira. Nem feledte, lelke mélyén megőrizte mindazokat.
II. Rákóczi
Ferenc NAGYPÉNTEKEN 1735. április 8-án Rodostóban hunyt el.