2019. november 17., vasárnap
2019. október 13., vasárnap
2019. szeptember 16., hétfő
2019. május 27., hétfő
2019. május 21., kedd
BUDA VÁRÁNAK BEVÉTELE 1849. MÁJUS 21.
Magyar zászló lobogott 1849. május 21-én a budai vár foká
A szabadságharc 170 évvel ezelőtti
dicsőséges tavaszi győzelmi sorozata, -
Gyöngyös, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Léva, Nagysalló, -
Komáromnál fejeződött be. A honvédsereg teljesen
felszámolta a Komárom körüli ostromzárat majd az embert próbáló komáromi-szőnyi
csata győzelmével 1849. április 26-án véget ért a tavaszi diadalmenet. A komáromi-szőnyi csatát az (első komáromi csatát), Kossuth Lajos
kormányzó és Görgei(y) Artúr altábornagy - fővezér, a
szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte, amelyről megállapították, hogy a
hosszú küzdelemmel a honvédek és a hadvezetés a kitűzött célt elérte. Ez a
csata döntötte el a magyar szabadságharc további sorsát.
Az első komáromi csata után a habsburgi
katonai vezetés gyors döntését követően a folyamatos katonai kudarcok hatására kiürítette
Pest-Budát, hátrahagyva egy erős várvédő helyőrséget Buda várában, majd a teljes
hadserege visszavonult a magyar királyság nyugati határára.
A szabadságharcosok részéről a kérdés az volt,
hogy merre tovább? Miután Kossuth Lajos
kormányzó politikai okokból azt a nézetet vallotta, hogy a legfontosabb Buda
várának visszafoglalása, a haditanács döntését és a kormányzó kívánságát Görgei
is elfogadta. A politikai okokon kívül Görgei teljes tudatában volt annak, hogy
a komáromi csata után a Bécs felé hátráló Habsburg csapatokat a lőszerkészlet
elfogyasztása és a honvédsereg felszerelésének hiánya miatt kockázatos lett
volna üldözni. A másik nyomós ok az volt, hogy az egyetlen álladó Pest-Buda
közötti híd a Habsburg csapatok ellenőrzése alatt állt, ezzel teljesen
korlátozták az Alföld felöli nagyon is szükséges utánpótlást.
Ennek a döntésnek az értelmében a
Komárom környékén befejezett hadműveleteket követően a komáromi vár (ma
Észak-Komárom, Újvár és Öregvár) helyőrségén kívül a honvédsereg elindult Buda
vára alá. A közel tíz nap szükséges volt a honvédek pihentetésére, a létszámok
és a hadianyag feltöltésére. Még egy negatív hír eljutott a honvéd vezérkarhoz,
miszerint rövidesen számítani lehet az orosz megszálló csapatok beözönlésére a
Magyar Szent Korona Országainak területére.
Görgei, mint fővezér Buda
bevételét május 4-től vakmerően és lendületesen tervezte befejezni. Véleménye
szerint a vár visszafoglalását, ha megfelelő ostromlövegek állnak
rendelkezésére, akár nyolc nap alatt is el lehet végezni. A titkos jelentésekből
arra következtetett, hogy a csekélyebb számú osztrák védők mellett (a kényszersorozott)
olasz katonák nem nagy harci kedvet árulnak el a vár védelmében.
Görgei
Artúr, mint a Buda várának ostromát vezénylő főparancsnok egy ellenséges
hadifogollyal felszólító üzenetet küldött a várba Hentzi Art(h)ur (szül; Debrecen,
1785. október 26.) tábornoknak;
„Tábornok!
Buda a magyar seregek által körül van zárolva s ezek csak parancsra várnak,
hogy a várat azzal az eréllyel támadják meg, melyet csak a nemzetnek
kényszerített élet-halálharca képes minden egyes katonába önteni. Önnek
feladata: Budát hosszabb ideig védeni, vesztve van. Fogadja el az ajánlatomat,
melyet emberségből teszek Önnek. Adja meg magát. A feltételek a következők:
Becsületes hadifogság, a tisztek fegyverrel, a legénységé fegyver nélkül. Ön Buda
úgynevezett várának parancsnoka; de Ön egyszersmind atya és született magyar;
gondolja meg mit tesz! Én a haza nevében, az emberiség nevében szólítom fel és
feleletét legkésőbb ma 3 óráig elvárom.”
A fenyegető válaszra a magyar
hadvezér azonnal cselekedett.
Görgei kiváló hadvezetését
dicséri Buda várának 1849. május 21-iki óriási rohammal történt bevétele és elfoglalása.
A budai vár ostrománál, a
honvédhaderő kötelékében kiemelkedően harcoltak a Komárom-vidéki, Pest-Buda
környéki német honvédek, a bécsi légió, a lengyel légió, a német légió és az olasz légió
szabadságharcunkban küzdő hős katonái.
A budai vár bevételénél történt
gyönyörű fegyvertény köszönhető a dicsőséges
magyar honvédeknek, magyar huszároknak, a magyar és nem magyar hadtest-és
hadosztályparancsnokoknak, Görgey Artúr fővezér, altábornagynak, Aulich Lajos
vezérőrnagynak, Knezić Károly vezérőrnagynak, Nagysándor
József vezérőrnagynak,
Kmety György vezérőrnagynak, Asbóth Sándor alezredesnek (később az
Egyesült Államokban dandártábornok) és még
sok-sok, a magyar függetlenségért és szabadságért küzdő életüket és vérüket
feláldozó hősnek.
A magyar győzelmet hirdető,
nemzeti lobogók alatt elesett és elhunyt magyar és nem magyar honvédek, először
a budai Tabán temetőbe kerültek. 1885 után a hősök földi maradványai átkerültek
az egykori Németvölgyi temetőbe – ma a XII. kerületi Gesztenyés kert. A jelenleg
is álló katonai emlékmű alatt jelenleg is 133 hős honvéd nyugszik és alussza
örök álmát. Nyugodjanak békében!
Az 1849-es dicsőséges tavaszi
hadjáratot a budai vár ostroma és május 21-i elfoglalása koronázta meg és arany
betűkkel írta be a nagy-nagy dicsőséget történelmünk aranykönyvébe.
2019. május 19.
2019. május 20., hétfő
2019. május 15., szerda
M E G H Í V Ó 2019. május 21.
M
E G H Í V Ó
Szeretettel várjuk a
Felnőtt, Ifjúsági- és
Családközösségeket,
Önt, Barátait és Ismerőseit
a Hegyvidéki Trianon
harangja Társaság estjére
VENDÉGEINK
Prof. Dr. HORVÁTH ATTILA
alkotmánybíró, egyetemi tanár
Az áprilisi törvényektől
Buda
várának bevételéig
/filmvetítés/
BATÁR ZSOLT BOTOND
történész
Trianon történelmi tévedése
-
előadás és
könyvbemutató -
DÓSA ISTVÁN
ny. hiv. honvédtiszt
"Él nemzet e hazán"
19:30 - GALÉRIA KIÁLLÍTÁS
Képek, levelezőlapok, bélyegek 1914-1920.
-----------------------
A rendezvény szerkesztője
Dr. GALLA JÁNOS
Helyszín:
Kulturális Szalon
Tamási Áron terem
Bp. XII. ker. Törpe u. 2. I. emelet
Időpont:
2019. MÁJUS 21. /kedd/ 18 óra
A változtatás jogát fenntartjuk!
2019. március 18., hétfő
2019. február 18., hétfő
2019. január 21., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)